Drága Anyukám! Szerető Apukám!
Kedves Óvó nénim!
Tudod,
én MÁS vagyok, mint a többi kicsi
gyermek: nem tudok szépen beszélni, ügyesen mozogni, mindig jól viselkedni!
Pici babaként felcserélődtek a mozgásformáim, vagy ha jól
emlékszem, nem is másztam. Kúsztam, mint a katona, majd ültem és álltam, mire
észrevettétek, már jártam, pedig még 1 éves sem voltam. Sok szép mesekönyvet
olvastatok nekem lefekvés előtt, hogy a szókincsem majd megfelelő legyen,
amikor elkezdek végre beszélni. Nagyon
sajnálom, de valamiért nem tudom összerakni a hangokat szavakká, pedig forgatom
a nyelvemet is… Jaj mi van velem?
Nem
szerettem éjszaka pihenni, mindig sírtam vagy kiabáltam. Sose értettétek
miért vagyok nyugtalan, has fájós! Csak Anyukám ölébe jött álom a szememre, ezért
kötődök olyan erősen hozzád Anyukám.
Sokszor szeretnék nektek is megfelelni
mindenben, de valahogy nem mindig sikerül. Sokszor ügyetlennek, erőtlennek
érzem magam a mozgás során. Sokszor elesek, összeakad a lábam. Izmaim nagyon
gyengék, pedig a cipőbe lúdtalpbetét is van. Mi a baj velem? Miért vagyok esetlenebb, összerendezetlenebb a
többi gyereknél?
Úgy érzem meg
tudom csinálni a kért feladatokat, gyakorlatot, és ha nem sikerül dühös leszek és mindenki hibás, csak ÉN NEM.
Nem
tudok uralkodni az érzéseimen, ezért inkább piszkálom a másikat, netán
verekszem vagy fejemet a falba verem levezetésképpen. Persze ez nem tetszik
senkinek sem. Büntetést kapok sokszor.
Utálok oviba menni. Tudom én, hogy játszmázunk
együtt:”ha jó leszel,… veszünk új játékot… elmegyünk vásárolni… megyünk
kirándulni stb. Anyukám, Apukám hidd, el jó akarok lenni én is! Inkább
felhívom magamra a figyelmet: beteg leszek… Középpontba kerülök, mert szeretek
ott lenni. BÁRMI ÁRON! Miért akarjátok rám
erőltetni a szabályokat? Nem bírom betartani, nekem nehezemre esik. Mi történik velem?
Nem
tudom, melyik a balra vagy a jobbra irány. A testrészeimet is keverem. Óvó
néni szeretné, ha a színes ceruzát megfognám és rajzolni elkezdenék, de én nem
szeretem ezeket a foglalkozásokat. Nincs türelmem végig hallgatni a szép
mondókákat, a meséket, az énekeket. A figyelmem
elterelődik a játékokra, kinézek inkább az ablakom vagy babrálom a ruhámat. Nem bírok egy helyben ülni, állandóan
mozognom kell. Tudom, hogy sokszor vagyok elviselhetetlenül idegesítő, de
engem valami belülről nem hagy nyugodni. Mi
van velem?
Szerepelni is szeretnék, de nagyon félek
megszólalni, mert kinevethetnek. Tudod, sok hangot tévesztek és
nehezemre esik megtanulni egy kis verset, mondókát. Logopédus néni is sokat
segít, de senki sem érti meg, mi
történik bennem!
Lerágom a körmömet, félek minden újtól, csak a
megszokott környezetben vagyok nyugodt. Miért nem szeretem a változásokat?
Mitől szorongok?
Sokszor mondjátok, nézzél a szemembe, hozzád
beszélek!
Akarnék én a szép szemedbe nézni, de nem merek, félek, vajon mit látnék meg?
Iskolába szeretnék én is menni,
mint a többi gyermek.
Kérlek,
szépen segíts nekem, hogy gyorsan felzárkózzak én is a csoportba. Kijavítsuk a
magatartási és figyelmi problémáimat! Én is érthetően, szépen szeretnék
beszélni! A mozgásfejlődés együtt jár a beszédfejlődéssel. Boldog és szerethető
gyermek leszek, megígérem!
Bátran hívjátok Zsuzsa nénit
(06-30-2035-980), vagy írjatok neki rövid bemutatkozó levelet (zsuzsapetroczy@gmail.com) ő már
nagyon sok gyermeknek segített!
Gyermeki öleléssel: KISLÁNYOD
és KISFIAD.
2013-03-07
